A mai fiatalok, akik az iskolapadot elhagyják és arra a döntésre jutnak, hogy megpróbálják a tanultakat a való életben is kamatoztatni. Azt a sok időt most pénzre szeretnék váltani, ami a mindennapi megélhetést adja majd számukra. El szeretnének helyezkedni abban a közegben, amiről eddig csak tanult és hallott. Interjú vendégem Juhász Ildikó, aki beszámol a tapasztalatáról, hogy mennyire nehéz vagy könnyű munkát találni ma.
Milyen iskolát végeztél el és mi a végzettséged?
„2013-ban az Eötvös József Főiskolán, Csecsemő és gyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzést végeztem el. Így én szakmámból kifolyólag, elsősorban a gyermekjóléti alapellátásban és a gyermekvédelmi szakellátásban a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó intézményekben (kiemelten bölcsődékben és családi napközikben) helyezkedhetek el.”
Miután elvégezted az iskolát, rögtön találtál munkát?
„Sajnos, nem kaptam rögtön munkát. Még szüleimmel laktam az iskola miatt, de párommal terveztük az összeköltözést, ha végzek a tanulmányaimmal. Be is fejeztem a tanulmányokat, oda is költöztem a barátomhoz Tompára, de sajnos fél évig nem volt munkám. Minden álláslehetőségre beadtam a jelentkezésem, amire csak tudtam és nem csak Tompára, hanem 40 km-es körzetben. Nagyon sok állásinterjún voltam, sokszor hitegettek, de csak az elutasítást kaptam. Nincs kellő szakmai tapasztalatom…… És még tudnám sorolni miket hallottam a fél év alatt. 3 hónapra kaptam dajkaként munkát a tompai oviban , mert az elődöm lesérült és táppénzre szorult, így engem felvettek egy kis időre. De ez sem tartott sokáig. Újra munka után kellet néznem. Lettem volna bolti eladó, de nem volt üresedés. A barátnőmnek köszönhetem, hogy ma van állásom és dolgozhatok.”
Most mit dolgozol?
„Sunset nevű divat és ékszerboltban vagyok eladó, mellette webáruházunk kezelését végezzük többen. Ez abból áll, hogy divatos ruhákat és táskákat töltünk fel eladásra, a netes felületekre, illetve üzleteink napi eladását szedem le leltárból és a webáruházunkból. Ebből kifolyólag a legtöbb időmet a számítógép előtt töltöm.
Szeretnél a későbbiekben a tanult munkakörödben tanulni, ha lehetőséged lenne?
„Igen mert nagyon szeretem a gyerekeket, óvónő akartam lenni kiskorom óta. Ha lehetőségem adódna, akkor igen váltanék! Sajnos amíg nincs esély arra, hogy a szakmámban dolgozzak, örülök bármilyen munkának is, mert borzasztó volt az a fél év semmittevés. Nem volt jó érzés az, hogy a barátom tartott el. A szüleim igyekeztek támogatni anyagilag, de számomra nagyon zavaró volt, hogy még nem vagyok önálló. Most szerencsés vagyok, mert van munkám!”
Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalatod!
Ildikónak ma van munkája, igaz nem a szakmájában dolgozik, de végre dolgozhat. Remélem, mire mi is odajutunk, hogy a nagybetűs élet jönne, addigra már többen kapunk lehetőséget arra, hogy a tanultakat a való életben is tudjuk majd kamatoztatni, és majd az ország hasznát szolgáljuk. Mindenkinek a legjobbakat kívánom!
Készítette: BaRé
Képek a facebook-ról.
