Olyan semminek érzem magam...Pedig tudom, hogy bennem valami csodás erő, érzés van ami már nagyon kikívánkozna de valahogy, mégis SEMMI..... 2015.jún.15-én fogok levizsgázni és befejezni a média kommunikáció moderátor szakát és előttem a nagybetűs élet! Kiszeretném próbálni magam a munka világában és végre rájönni, hogy hogyan tovább.... Valójában Nagyon szeretem a zenét, és a színházat, a táncot, a fotózás is érdekel és a modellkedést is kipróbálnám. Azt is tudom, hogy az egyik nagy feladatomnak érzem azt hogy tegyek azért, hogy az emberek rájöjjenek hogy KEGYETLENEK!!!!!! Térjenek észhez! Nem mehet tovább ez a kegyetlen, szívtelen világ(persze kivételek mindig vannak, de az a baj, hogy azok vannak nagyon kevesen). Miért kell bunkónak lenni? Miért kell törtetni mindenkin keresztül? Nem értem ezt a világot!
Ha van Isten és én tudom, hogy valami/valaki van kérlek változzanak meg jó irányba az emberek! Szeretet kellene mindenki szívébe!
Folytatom a mély pontomat, csak a kicsit kitértem arra ami nagyon elszomorít a világban. De most az is elszomorít, hogy sajnos nem látom az utam, mit fogok dolgozni. Valóban élek a lehetőségeimmel amit kaptam az élettől?! Valahogy úgy érzem egy helyben toporgok.. Bár tudom ebből is van kiút, csak még nem látom, de el fog oszlani a nagy köd......
